Magyarországon is megjelent a rettegett vírus, egyelőre nincs rá gyógyszer
Rusvai Miklós szerint az új kórokozó súlyos tüdőgyulladást is előidézhet.
Legtöbbször eszünkbe sem jut, sokan nem is tudják, hogy az emberi szervezet sok milliárdnyi mikrobával (baktériumokkal, gombákkal, vírusokkal stb.) él együtt, sőt ezek az élőlények súlyunknak 2-3 százalékát teszik ki, számszerűen több van belőlük bennünk és rajtunk, mint emberi sejt.
Ez a mikrobiom jellemző az egyénre, de mint az Inforádió cikkéből is kiderül, nagyon nem mindegy, milyen összetevőkből áll, egy daganatos megbetegedésnél akár az életünk múlhat rajta.
A Texasi Egyetem MD Anderson Rákkutató Intézetének szakemberei kimutatták, hogy bőségesen van „jó baktérium" azoknak a betegeknek a szervezetében, akik jól reagálnak az immunterápiára.
Tanulmányukhoz a kutatók 112 áttétes melanomában szenvedő beteg mikrobiomjának mintáit elemezték. Az alanyok programozott sejthalál beindításáért felelős PD1-gátlót is kaptak kezelésükkor, ez olyan terápia, amely az immunrendszert aktivizálja a daganatok megtámadására.
A betegek immunválaszának elemzése feltárta, hogy azoknak, akiknek szervezetében jótékony hatású baktériumok voltak, több immunsejtjük volt, amelyek nagyobb valószínűséggel hatolnak be a daganatokba és ölik meg azokat.
A kezelésre jól reagáló betegek mikrobáit a tudósok átültették baktériummentes egerekbe és megnézték, miként reagálnak a PD1-gátlóra. Az embereknél megfigyelt eredményekhez hasonlót kaptak – írták tanulmányukban.
Egy másik kutatásban francia, svéd és amerikai szakemberek azt vizsgálták, milyen hatással van az antibiotikum az immunterápiával kezelt tüdő- vagy veserákos betegek terápiájára, ha PD1-gátlót kapnak.
Kimutatták, hogy kisebb a túlélési esélye annak, aki korábban antibiotikumot szedett húgyúti vagy fogfertőzésre, mint annak, aki nem kapott antibiotikumot.
A betegek emésztőrendszere mikrobiomjának elemzéséből kiderült, hogy az akkermansia muciniphila nevű baktériumok előfordulása kapcsolatban állt a legjobb terápiás eredményekkel.
Antibiotikummal kezelt egereknél kimutatták, hogy ha ezeket a baktériumokat adták kiegészítőként az állatoknak, növelték az egér immunsejtjeinek hatékonyságát, azaz jobban reagáltak az állatok a terápiára.
„Meg lehet változtatni a mikrobiomot, nem olyan bonyolult feladat, ezért úgy gondolom, hogy ezek az eredmények hatalmas új lehetőségeket nyitnak" – hangsúlyozta Jennifer Wargo, a Texasi Egyetem vendégprofesszora, az egyik tanulmány vezető szerzője.